Gin römi - matek

Matematika és gyakorlat

Mint azt már említettük, a Gin römi matematikája elsõsorban a valószínûség-számítás szabályain alapul. Amint több ezer leosztáson túl leszünk, ezt mi magunk is egyre inkább érzékelni fogjuk. Például ha egy adott leosztásban túlnyomórészt fekete lapokat kaptunk, abból az következik, hogy az ellenfelünk pedig túlnyomórészt pirosakat. Ugyanez igaz akkor, ha nagyobb arányban páratlan lapokat osztottak nekünk, nagyobb a valószínûsége, hogy az ellenfelünknek több páros lapja van. 

Azt is jogosan feltételezhetjük, hogy ha nálunk sok nagy értékû lap van, akkor az ellenfelünknél valószínûleg a kis értékûek vannak többségben. Ha könnyen megértjük ezeket az egyszerû összefüggéseket, akkor a legjobb úton vagyunk afelé, hogy megértsük a Gin römi valószínûség-számítási alapelveit.
A legtöbb profi, aki sokáig játszotta ezt a játékot, a „Tizennégyes szabály” nevû alapelvet vallja. Ez alapján minden lap kap egy értéket. Az ásztól tízig mindegyik kártya a valós értéket kapja, a bubi 11-et, a dáma 12-t, a király 13-at ér. Ennek a számsornak a számtani átlaga 7, tehát a valószínûség-számítás szerint a lapok átlaga a középértékhez közelít. Például ha a kézben levõ kártyák középértéke 7, a „Tizennégyes szabály” szerint a két királyhoz valószínûleg két ász érkezik, ha két nyolcasunk van, akkor pedig valószínûleg két hatost kapunk. A lapok összege mindkét esetben 14, így könnyen átlátható az elv mûködése. A profik nagy része ugyanezt feltételezi az ellenfél lapjairól is. Ha az ellenfelünk eldob egy hetest, végül el fog dobni egy ötöst is, vagy ha éppen egy dámától szabadul meg, követni fogja egy kettes is. Ha azt vesszük észre a játékából, hogy gyûjti a tízeseket, akkor a valószínûség-számítás szerint feltételezhetjük, hogy a négyeseket is gyûjti. A „Tizennégyes szabály” remekül használható olyan esetekben, amikor döntenünk kell két lap közül, és lehet, hogy amelyiket eldobjuk, az segíteni fogja ellenfelünket.

Amikor kiosztják az indulólapokat, akkor 10 lapot kapunk, ez azt jelenti, hogy 42 olyan lap van, ami számunkra ismeretlen. Ebben a 42-ben benne vannak azok a lapok, amelyek az ellenfelünknél vannak, valamint a talonban maradt kártyák is. Nyilván annak az esélye, hogy a játék ezen pontján egy bizonyos lap, amire nekünk szükségünk van, a pakli legfelsõ lapja, az 41:1. Ha a lapunkhoz két kártya valamelyikére van szükség, akkor az odds felezõdik. Ha négy lap közül bármelyik megfelel a kártyáinkhoz, akkor az odds 10:1 és így tovább. Annak az esélye, hogy egy bizonyos kártyát húzunk minden kör után megváltozik, mivel egyre kevesebb lesz azoknak a lapoknak a száma, amik még ismeretlenek elõttünk.