Gin römi suli - játékos típusok

A kezdő, a jó és a haladó gin römi játékos összehasonlítása

Amikor gin römit játszol, viszonylag könnyedén el lehet dönteni, hogy ki a kezdő, ki a jó és ki a haladó játékos.
Azt egyébként el tudod dönteni, hogy te melyik vagy? Nézzünk meg egy konkrét lejátszást, amiben fel tudjuk ismerni a kezdő, a jó és a haladó játékos közötti különbséget!

Legyenek például ezek a lapok nálunk:

8♣, 7♣, 6♣, 3♦, 2♦, A♦, K♠, K♥, J♥, 10♥

Már csak nyolc lap van a pakliban, és mi következünk. Mindenkinek van már pontja, mindkettőtöknek van esélye ginnel befejezni a játékot és egyik oldalon sincs safe count. Továbbá tudjuk, hogy ellenfelünknek van már hat vagy hét összefűzött lapja. Tudjuk még azt is hogy:

·         Nincsenek dámái, mivel 2 dámát már eldobtunk

·         Nincsenek kilencesei, mivel két fekete kilencest korábban eldobtunk

·         Nincsen nála 7♥, 8♥, 9♥ mert ezek közül a lapok közül egyet már dobtunk korábban

A játék korábbi történései alapján egyértelműnek tűnik, hogy akárcsak nálunk, ellenfelünknél is király pár van. Ha eldobnánk az egyik királyunkat, akkor nagyon valószínű, hogy az ellenfelünk ginnel fejezné be a játékot. Természetesen ezt az esélyt nem akarjuk megadni neki. Tegyük fel, hogy a pakli tetejéről a 9♥-et húzzuk, amivel már három sorunk és a két királyunk van, és most el kell dobnunk egy lapot. Na, itt lehet igazán észrevenni a játékosok közötti különbségeket.

A kezdő gin römis, akinek nincsen sok tapasztalata, valószínűleg elfogadná, hogy el kell dobnia a királyt, mert úgy érzi, csak akkor van esélye megnyerni a kopogást, ha eldobja ez egyik királyt, és imádkozik, hogy ászt vagy kettest húzzon helyette. Eldobja hát az egyik királyt, az ellenfele pedig nagy valószínűséggel vigyorogva felveszi azt és ginnel megnyerni a játékot.

A jó gin römi játékos már jobban megvizsgálja a leosztást, észreveszi, hogy ugyan kilenc összefűzött lapja van, de mégsem tudja döntésre vinni a partit. Megvizsgálja hát a lehetőségeit: vagy eldobja az egyik királyt, és imádkozik, hogy ellenfele ne tudjon kopogni, vagy fontolóra veszi, hogy a végsőkig elmegy a lapjával. Észreveheti ugyanis, hogy már csak 7 lap van a pakliban, tehát nagy az esély arra, hogy a parti döntetlenre fog végződni, és újra kell majd játszani. Így aztán a jó játékos legtöbbször el fog dobni egy lapot az A♦, 2♦, 3♦ sorból, hiszen ha meg kell bontanunk egy kombinációt, akkor mindig a lehető legkisebbel kell ezt tennünk.

A haladó gin römi játékos ennél sokkal komolyabban fogja elemezni a partit. Tudja, hogy valószínűleg az ellenfelénél van a Q♥, amivel saját magát védi az ellen, hogy a haladó játékos gint alakítson ki. Az ellenfélnek van tehát hét összefüggő lapja, a két királya és a dámája. Mit tesz a haladó játékos? Tudja, hogy nem dobhatja be a királyt, mert akkor az ellenfele nyer. Olyan lapot kell eldobnia, hogy az ellenfél azt higgye, nyugodtan bedobhatja a Q♥-t. A haladó játékos tehát eldobja az imént húzott 9♥-et, mellyel azt sugallja az ellenfelének, hogy biztonsággal eldobhatja a Q♥-t, hiszen az tudja, hogy a haladó játékos soha nem bontana meg egy 9♥, 10♥, J♥ sort. Az ellenfél tehát nyugodt szívvel bedobja a dámáját, mert azt hiszi, hogy a 10♥ és a J♥ még mindig a pakliban van. A haladó játékos felkapja a dámát, gint csinál, majd felvakarja a padlóról az ellenfél leesett állát.

Láthatjuk tehát, hogy a három játékos közötti különbség jelentheti a különbséget a vereség, a döntetlen és a győzelem között.